Ma egy újabb vad buli elé nézek, ezért kellően kicsíptem magam. Épp a lépcsőn trappoltam lefele, és a fülbevalómmal bajlódtam.
-Léptem !-szóltam oda nagynénémnek, aki a konyhában ügyködött.
-Hová ?-fordult meg, kezét törölgetve.-És ez a ruha ?
-Nem érdekel a véleményed, és ha megbocsájtasz most dolgom van !
-Árulod a tested ? Az nagy munka lányom !
-Pff..-álltam meg pont az ajtó előtt.- Legalább én kapok érte pénzt ! Nem úgy mint te ! Nézz már magadra ! Szánalmas vagy...-mértem végig lenézően, majd sarkon fordultam és eljöttem onnan.
Megérkeztem a szokásos elhagyatottnak tűnő helyre, ahol mindig folyik az élet.
-Milyen csinos ma este !-dicsérte meg a nagydarab testőr felszerelésem. (Legalább neki van ízlése).
-Te sem panaszkodhatsz !-veregettem vállon.
-Aztán csak mértékkel !-nevetett fel.
-Úgy ismersz ?
Mikor beértem már javában folyt a buli, fülsüketítő zene tombolt. Egyes lányok a pulton táncoltak, mások inkább a padlót választották.
-Cey !-ismertem ezt a hangot, hisz senki más nem hív így.
-Charlie !-szaladtam hozzá, s megöleltem. Ő az egész kóceráj tulaja.
-Milyen a buli ?
-Még most jöttem, szóval nem tudlak kritizálni !-kacsintottam.
-Akkor bulizd ki magad !-simította meg felkarom, s elviharzott. Mindig elfoglalt.
Egyből bevetettem magam a táncoló tömegbe, ahol néha meglepő/ váratlan dolgok történnek. Szokás szerint ráztam magam, mikor megéreztem egy ismeretlen személy kezeit derekamon. Később már egész teste hozzám simult, én kívánkozóan nekidörgölőztem. Eléggé élvezte, mert nem egyszer fülembe nyögött.
-Gyere !-megfogta kezem, s maga után rántott. Arcát kapucnija takarta el. Beértünk a 'drog sarokhoz', ahol azonnal ölébe rántott. Mintha nem akarná hogy lássam őt.
-Szégyenlős vagy ?-hangomban már-már a gúny került elő.
-Ne viccelj !-lehúzta fejéről a textilt, s azonnal ajkaimnak esett. Meglepően jól csókolt, de túl kíváncsi voltam, ezért félbeszakítottam.-Beijedtél ?-vágott vissza, s megint falni akart, de nem hagytam neki.
-Meglátjuk, milyen kemény srác vagy !-s előhúztam egy adag kokaint a zsebemből.
~2 óra után
-Nem is kérdeztem a neved !-csókolóztunk még mindig.
-Te nem Stacey Smith vagy ?-furcsa volt. Mintha ő nem annyit szívott volna, mint én.
-Honnan tudod ?-ráncoltam össze homlokom, ekkor mutatta meg a tárcámat, melyben az igazolványom ékeskedett.-Ügyes !-vigyorogtam.-Nem megyünk csendesebb helyre ?-nyúltam pólója alá.
-Nekem ez is megfelel !
-Félsz tőlem ? Pedig nem harapok...-csókolgattam nyakát.-Ha kell fizetek is !
-Annyira gazdag vagy ?
-A szüleim piszkosul azok... !-faltam tovább, önkívületi állapotban.
-Gazdagok ?-fogta meg arcomat.
-Igen !-nem volt egy helyben az arca, sőt mintha 5 cuki srác ölébe ülnék.-Mi a neved édes ?-zökkentettem ki agyalásából.
-Austin... Austin Mahone ! És most elviszlek !-kapott ölébe, s kiviharzott a helységből.
